FUN Legal Tech

HázriportAI
- az Országgyűlés 4. ülésnapjáról -

2026. május 27.

A Házriportot létrehozó jogi mesterséges intelligencia rendszer fejlesztője a FUN Legal Tech, az Ungváry Botond Ügyvédi Iroda legal tech műhelye.

Összefoglaló

Az Országgyűlés 2026. május 27-i ülésnapján négy napirendi pontot tárgyaltak a képviselők. A Ház elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma felmondásának visszavonásáról szóló T/71 számú törvényjavaslatot (133 igen, 37 nem, 5 tartózkodás), és megkezdte három további javaslat általános vitáját: az Alaptörvény tizenhatodik módosítását (T/51), a devizahiteles eljárások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot (T/52), valamint az országgyűlési vizsgálóbizottságok megerősítéséről szóló javaslatot (T/53). A napirend előtti felszólalásokban a stratégiai állami vagyon, a keresztény kultúra alaptörvényi védelme, a gazdasági helyzet és a koncessziós szerződések felülvizsgálata került szóba, a miniszterelnök mind a négy felszólalónak válaszolt. Az ülésnap szabályszerűen zajlott, a Házriportot készítő MI-rendszer eljárási szabálysértést nem azonosított.

1. Ülés szabályszerűsége

Az ülésnapon vizsgált szabályok 100%-a érvényesült az ülésen. Egyetlen észrevétel merült fel: a T/51 általános vitájában az egyik felszólaló érdemi eltérést mutatott a napirendi pont tárgyától. Eljárási szabálysértés nem történt, a két szavazás aritmetikailag konzisztens volt.

1.1 Általános rendelkezések

Vizsgált szempont Eredmény Események leírása
Ülést elnök nyitja (Hsz 17. § (1)) Megfelelt Az ülést Forsthoffer Ágnes házelnök nyitotta meg. A leirat a formális berekesztést nem rögzíti, de a napirendi pontok tárgyalása elnöki vezetés mellett zajlott, az ülésvezetést a nap folyamán alelnökök vették át (Hallerné dr. Nagy Anikó, majd Kőszegi Krisztián).
Napirend előtti frakció-sorrend (Hsz 18. § (5)) Megfelelt A felszólalás sorrendje megfelelt az ellenzéki növekvő, kormánypárti növekvő előírásnak: Mi Hazánk (6 fő), KDNP (8 fő), Fidesz (44 fő), majd TISZA (141 fő).
Határozatképesség (Hsz 14. §) Megfelelt Mindkét szavazásnál a jelenlévők száma (Igen+Nem+Tart.) meghaladta a 100 főt (172, illetve 175 fő).
Szavazás-aritmetika (Hsz 25. § (1)) Megfelelt Az összegző módosító javaslatnál 131/172 (76,2%) és a zárószavazásnál 133/175 (76,0%), mindkettő egyszerű többségi (Listás) szavazás: a küszöb 87, illetve 88 volt, az igen szavazatok ezt meghaladták.
Összegző módosító javaslat a zárószavazás előtt (Hsz 48. § (1) + 56. §) Megfelelt T/71: az összegző módosító javaslat szavazása (10:34:05) előzte meg a zárószavazást (10:34:43).
5 napos szabály (Hsz 34. § (1)) Megfelelt T/51, T/52, T/53: benyújtás 2026. 05. 20., általános vita 2026. 05. 27. = 7 nap (legalább 5 szükséges). T/71: kivételes eljárásban tárgyalva, a Hsz 61. § értelmében az 5 napos szabály nem alkalmazandó.
Négyötödös kvórum (Hsz 60-61-65. §) Nem alkalmazandó Egy kivételes eljárás megszavazása (T/71/1) a megelőző ülésnapon (máj. 26.) történt. A máj. 27-i szavazások egyszerű többségiek voltak.
Sarkalatos kettős szavazás (Hsz 48. § (8)) Nem alkalmazandó A szavazással érintett törvényjavaslat (T/71) nem sarkalatos törvényjavaslat.
Tárgyalási szünet (Hsz 21. §) Nem alkalmazandó A T/71 szavazás után rövid technikai szünet volt, amely feltehetően megfelelt a legfeljebb 2 órás időkeretnek, azonban pontos adat a leiratból nem állapítható meg a szünet időtartamára.
Ügyrendi felszólalás kvóta (Hsz 19. § (1)) Nem alkalmazandó Ügyrendi felszólalás nem történt.
Személyes érintettség (Hsz 20. §) Nem alkalmazandó Nem merült fel.
Elnapolás (Hsz 22. §) Nem alkalmazandó Nem történt.
Vezérszónoki minimum (Hsz 38. § (1)) Nem alkalmazandó Feltehetően megfelelt, azonban pontos adat a leiratból nem állapítható meg az időtartamra.
Napirend előtti időkeretek (Hsz 18. § (3), (5)) Nem alkalmazandó Feltehetően megfelelt, azonban pontos adat a leiratból nem állapítható meg az időtartamra.

1.2 Az ülés vezetésének értékelése

Vizsgált szempont Eredmény Események leírása
Tárgyra-térés kikényszerítése (Hsz 17. § (1)) Nem felelt meg A T/51 általános vitájában Toroczkai László (Mi Hazánk) a vezérszónoki felszólalását a nagyváradi premontrei rendház elleni román hatósági eljárás ismertetésével kezdte, amivel kb. négy percet töltött, mielőtt rátért az Alaptörvény-módosításra. Maga is elnézést kért, amiért négy percen keresztül nem az alaptörvény-módosításról beszélt. Az ülésvezető alelnök nem szólította fel tárgyra-térésre. A felszólalás többi része az alaptörvény-módosítás érdemi elemzése volt. Bár a kb. 4 perces szabálysértés nem súlyos és az elnöki beavatkozás elmaradása elsősorban az ülésvezetési gyakorlat kérdése, a Házriportot készítő MI-rendszer beállításai szerint az alkotmányozási tevékenység, így az alaptörvénymódosítási tevékenység során az új alkotmányos normák alapos vitájának kikényszerítése kiemelt ülésvezetési szempont, mert más törvényjavaslatokkal szemben az alaptörvénymódosítások országgyűlési vitája a közvélemény tájékozódását és az alkotmányozási célok megértését, az Alkotmánybíróság jövőbeli értelmezői munkájának orientálását és a jogtörténészek későbbi tudományos munkáját hivatott szolgálni. Az elemzés eredményét ezért a rövid tárgytúl eltéréstől függetlenül ülésvezetői mulasztásként értékelte a rendszer.
Házelnöki rendreutasítás, figyelmeztetés, egyéb intézkedés (Ogytv 46. §) Nem alkalmazandó Formális rendreutasítás vagy szómegvonás az ülésnap során nem történt. Puha és óvatos volt az ülésvezetés.

2. Frakciófegyelem

Az ülésnapon 2 szavazás történt, mindkettő a T/71 számú törvényjavaslat kapcsán (tárgy: a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma felmondásának visszavonása).

Időpont Tárgy Mód Eredmény Igen Nem Tart.
10:34 T/71 összegző módosító javaslat Listás Elfogadva 131 2 39
10:34 T/71 zárószavazás Listás Elfogadva 133 37 5

A két szavazás között feltűnő az ellenzéki frakciók taktikai váltása. Az összegző módosító javaslatnál a Fidesz és a KDNP tartózkodott (39 tartózkodás), a Mi Hazánk szintén tartózkodott, a KDNP-ből két képviselő (Hargitai János és Nacsa Lőrinc) nemmel szavazott. A zárószavazásnál a Fidesz és a KDNP áttért a nemre (37 nem szavazat), a Mi Hazánk pedig tartózkodott (5 tartózkodás).

Ez a minta összhangban van a parlamenti vitában elfoglalt álláspontokkal: a Fidesz vezérszónoka, Bóka János elismerte, hogy politikailag mérlegelni kell az EU-tagállamok elköteleződését az ICC mellett, de végső soron nem támogatta a javaslatot. A KDNP vezérszónoka, Juhász Hajnalka „ebben a formájában” nem tartotta támogathatónak. A Mi Hazánk vezérszónoka, Apáti István az ICC objektivitását és egyenlő mércéjét kérdőjelezte meg, de nem zárkózott el kategorikusan.

Frakciónkénti szavazási bontás (zárószavazás)

Frakció Igen Nem Tart. Nem szav. Jelen, nem szav. Nem volt jelen Összesen
TISZA (141) 131 0 0 2 2 6 141
Fidesz (44) 0 32 0 9 3 0 44
KDNP (8) 0 5 0 1 1 1 8
Mi Hazánk (6) 0 0 5 1 0 0 6

A TISZA frakció egységesen szavazott igennel (a „Nem szav.” és „Jelen, nem szav.” kategóriák nem fegyelemsértésre utalnak, hanem Kármán András pénzügyminiszter és más kormánytagok passzív jelenlétére). A Fidesz és a KDNP fegyelmezetten szavazott nemmel, a Mi Hazánk tartózkodott.

3. Kommunikációs elemzés

3.1 A nap felszólalásainak összegzése

A 4. ülésnap két részre oszlott. A délelőtt a T/71 szavazásával és az Alaptörvény-módosítás vitájával telt, a délután a devizahiteles és vizsgálóbizottsági törvényjavaslatok általános vitáját hozta. A napirend előtti blokk a nap politikai hőfokát már a reggeli órákban magasra emelte.

A napirend előtti felszólalásokban Apáti István (Mi Hazánk) az energiaárak csökkentéséről és az állami vagyon védelméről kérdezte a miniszterelnököt. Juhász Hajnalka (KDNP) a keresztény kultúra alaptörvényi védelmét kérte számon és bocsánatkérésre szólította fel a miniszterelnököt, aki kemény ellentámadással felelt: a gyermekvédelmi botrányokat, a kegyelmi ügyet és a szociális válságot vetette a leköszönt kormány szemére. Bencsik János (Fidesz) a gazdaság „stabil alapjairól” beszélt, Magyar Péter ezt adatokkal cáfolta: az államadósság megháromszorozódásával, a költségvetési hiány mértékével és a szociális válsággal érvelt. Molnár Zoltán (TISZA) a koncessziós szerződések felülvizsgálatát követelte, a miniszterelnök röviden annyit válaszolt: „Értjük a feladatot, és teljesíteni fogjuk.”

A T/71 vitája a nap leginkább nemzetközi jogi jellegű napirendi pontja volt. Bódis Péter igazságügyi államtitkár ismertette a római Statútum történetét és a kilépés visszavonásának indokait. Bóka János (Fidesz) részletes, háromszintű kritikát fogalmazott meg: eljárási kockázatokat (szűk határidők, köztársasági elnök aláírása), alkotmányossági problémákat (Statútum és Alaptörvény összeegyeztethetetlensége az államfői immunitás kérdésében) és politikai aggályokat (az ICC szelektív jogalkalmazása, Netanjahu meghívásának következménye) azonosított. Juhász Hajnalka (KDNP) hasonló irányban érvelt. Apáti István (Mi Hazánk) ennél radikálisabb kritikát fogalmazott meg: az ICC-t „sóhivatalnak” és „rasszista” intézménynek nevezte, amely kettős mércét alkalmaz a különböző elkövetőkkel szemben, és Magyarország proaktív szerepvállalását javasolta egy igazságosabb nemzetközi bírói fórum létrehozásában.

Az Alaptörvény-módosítás (T/51) vitája volt a nap legterjedelmesebb napirendi pontja. Melléthei-Barna Márton (TISZA) előterjesztőként a hatalom időbeli korlátozásáról, a KEKVA-vagyon nemzeti vagyonná minősítéséről és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről beszélt. Bódis Péter államtitkár a kormány nevében támogatta a javaslatot. Stumpf Péter (TISZA) a szegedi egyetem példáján keresztül érvelt a KEKVA-modell visszafordítása mellett, és a választási felhatalmazásra hivatkozott. Gulyás Gergely (Fidesz) jogi és politikai érveket sorakoztatott fel: a visszaható hatály tilalmát, a parlamentáris rendszerben egyedülálló miniszterelnöki mandátumkorlátozást és a KEKVA-k tényleges gazdálkodási eredményeit emelte ki. Rétvári Bence (KDNP) a „Lex Orbán” jelleget, a visszamenőleges hatályt és a szuverenitásvédelem fontosságát hangsúlyozta. Toroczkai László (Mi Hazánk) alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását javasolta a kétharmados „toldozgatás” helyett, és az alaptörvény-módosítás „salátajellegét” kritizálta, miközben a nagyváradi premontrei rendház elleni román hatósági eljárásra is kitért. Orbán Balázs (Fidesz) a KEKVA-rendszer védelmében érvelt, és arra figyelmeztetett, hogy az államosítás befektetői bizalomvesztéshez vezethet. Hankó Balázs (Fidesz) egyetemi rangsoradatokat és finanszírozási számokat ismertetett a KEKVA-modell sikereinek alátámasztására. Gallai Gergely, a német nemzetiségi szószóló, a nemzetiségi szakok védelmét kérte egy esetleges fenntartóváltás során.

A T/52 (devizahiteles eljárások felfüggesztése) vitájában ritka konszenzus volt. Hantosi István (TISZA) előterjesztőként a családok védelmére hivatkozott, Simon Krisztián (TISZA) a választási program konkrét ígéreteit idézte, Tuzson Bence (Fidesz) elismerte a korábbi intézkedések korlátait és támogatta a felfüggesztést, Nacsa Lőrinc (KDNP) konstruktív kérdéseket tett fel. Apáti István (Mi Hazánk) a legszenvedélyesebben szólalt fel: „történelmi igazságtételt”, a C-630/23-as uniós bírósági ítélet végrehajtását és a „végrehajtó maffia” teljes felszámolását követelte.

A T/53 (vizsgálóbizottságok megerősítése) vitája élesebb hangnemben folyt. Bóka János (Fidesz) részletes alkotmányjogi kritikát fogalmazott meg: hiányolta a garanciális elemeket, a kisebbségi jogok védelmét és a közügyek megvitatása és a parlamenti ellenőrzés összemosásának elkerülését. Nacsa Lőrinc (KDNP) a korábbi parlamenti gyakorlat fényében értékelte a javaslatot. Novák Előd (Mi Hazánk) sérelmezte, hogy mind az öt vizsgálóbizottság elnöki posztját a TISZA kapta meg, de a javaslat szankciórendszerét támogatta.

Az ülésnap szófelhője a leggyakoribb lemmák alapján.

A szófelhő az ülésnap fő tematikai tengelyeit tükrözi. A Házriport MI-rendszer a teljes ülésnapi leirat lemmatizált szógyakorisága alapján generálta a szófelhőt, a képviselőneveket és a leggyakoribb grammatikai szavakat kiszűrve.

3.2 Idézetlista

A Házriport MI-rendszer a teljes ülésnapi leirat elemzése alapján az alábbi idézeteket emelte ki, mert azokat a sajtó által legvalószínűbben idézett, szó szerint felhasználható mondatoknak ítélte.

Felszólaló Időpont Esemény Idézet
Magyar Péter (miniszterelnök) délelőtt Napirend előtti válasz Juhász Hajnalkának „Önök ezt tették ezzel az országgal, és közben kialakult egy uralkodói réteg. Közben az ön főnökének, a miniszterelnöknek a családja egy 20 milliárdos uradalmi birtokot építtetett.”
Magyar Péter (miniszterelnök) délelőtt Napirend előtti válasz Bencsik Jánosnak „Képviselő úr, minden statisztika, amit nem önök hamisítottak, azt mondja, hogy 2010 és 2026 között Magyarország vált az Európai Unió legszegényebb és egyben legkorruptabb országává.”
Gulyás Gergely (Fidesz) délelőtt T/51 vezérszónoki „Önök most ezt a jogot elveszik tőlük. Önök itt 141-en úgy gondolják, hogy önök okosabbak a választópolgároknál.”
Dr. Apáti István (Mi Hazánk) délután T/52 vezérszónoki „Ha a C-630/23-as ítéletet végrehajtjuk, akkor önmagában többet cselekedtünk, mint az elmúlt 30 év összes országgyűlése egybevéve.”

3.3 Politikai dinamika

A nap legfeltűnőbb dinamikája a miniszterelnök aktív jelenléte és személyes részvétele volt a parlamenti munkában: valamennyi napirend előtti felszólalásra maga válaszolt, többnyire éles hangnemben. Ez a stílus a második ülésnaphoz képest is fokozódott, és az ellenzéki oldal rendszeresen megjegyzést tett rá (Toroczkai László „formabontó tevékenységnek” nevezte, Rétvári Bence az önmérsékletet hiányolta).

A Fidesz és a KDNP közötti munkamegosztás jól kitapintható volt. A Fidesz a jogászi, jogdogmatikai kritikákat adta (Bóka János a T/71-nél és a T/53-nál, Gulyás Gergely és Orbán Balázs a T/51-nél), a KDNP pedig az értékalapú és morális érveket hangsúlyozta (Juhász Hajnalka a keresztény kultúrát, Rétvári Bence a személyre szabott jogalkotás erkölcsi dimenzióját, Nacsa Lőrinc a gyakorlati kérdéseket).

A Mi Hazánk sajátos pozíciót foglalt el: a T/51-et (alaptörvény-módosítás) „salátajavaslatként” és a kétharmados hatalommal való visszaélésként kritizálta, de a miniszterelnöki mandátumkorlátot elvben nem utasította el, a köztársasági elnöki mandátummal való egybeszámítást javasolta. A T/52-nél (devizahiteles ügy) a legradikálisabb támogatóként lépett fel. A T/53-nál (vizsgálóbizottságok) a szankciórendszert támogatta, de sérelmezte az elnöki posztok elosztását.

A TISZA frakcióból többen szólaltak fel (Stumpf Péter, Miskolczi Orsolya, Kiss Máté Zsolt, Simon Krisztián, Tóth Norbert), jellemzően fegyelmezett üzenetekkel. Feltűnő volt a generációs narratíva erősödése: Tóth Norbert 29 évesként „az Orbán-rendszerben” töltött felnőttkoráról beszélt.

3.4 Visszatérő üzenetek

Több frakciónál visszatérő, ismétlődő üzenetsor volt azonosítható:

  • „Visszaható hatály” (Fidesz, KDNP, Mi Hazánk): a T/51 vitájának központi ellenzéki érve. Gulyás Gergely, Rétvári Bence és Apáti István egyaránt hivatkozott rá, Melléthei-Barna Márton az előterjesztői zárszóban az Alkotmánybíróság 2017-es határozatával és a Jat. szövegével válaszolt.
  • „KEKVA-eredmények” (Fidesz): Orbán Balázs, Hankó Balázs és Hargitai János egyaránt a KEKVA-modell egyetemi rangsor-eredményeit, a GDP-arányos felsőoktatási kiadások növekedését és a hallgatói elégedettséget hangsúlyozta. Ez következetes kommunikációs vonalnak tűnik.
  • „Választási felhatalmazás” (TISZA): Stumpf Péter, Melléthei-Barna Márton és Bódis Péter államtitkár is hangsúlyozta, hogy a 2026-os választáson „történelmi felhatalmazást” kaptak, és az alaptörvény-módosítás pontjai szerepeltek a programjukban.
  • „Netanjahu-meghívás” (T/71 vitájában többektől): Bóka János vetette fel, hogy a kilépés visszavonása után az ICC elfogatóparancsa értelmében a magyar kormánynak le kellene tartóztatnia az október 23-ra meghívott izraeli miniszterelnököt. Juhász Hajnalka és Apáti István is felvetette. Ez új elem volt, amely a korábbi ülésnapokon nem merült fel.

3.5 Jogalkotási eredmény-jelentés

Iromány Tárgy Mód Eredmény Igen Nem Tart. SIKER
T/71 (ÖMJ) ICC felmondás visszavonása (összegző módosító) Listás Elfogadva 131 2 39 ●
T/71 (záró) ICC felmondás visszavonása (zárószavazás) Listás Elfogadva 133 37 5 ●
T/51 Alaptörvény 16. módosítása n.a. Ált. vita folyamatban n.a. n.a. n.a. N/A
T/52 Devizahiteles eljárások felfüggesztése n.a. Ált. vita folyamatban n.a. n.a. n.a. N/A
T/53 Vizsgálóbizottságok megerősítése n.a. Ált. vita folyamatban n.a. n.a. n.a. N/A

A pártsemleges elemzésben a „Frakció” oszlop helyett minden parlamenti frakció álláspontját a szavazási bontás (2. szekció) tartalmazza. A SIKER oszlop az előterjesztő szempontjából az eredmény alakulását jelzi.

4. Jogalkotási szakmai elemzés

Az ülésnapon négy iromány került napirendre: egy zárószavazás (T/71) és három általános vita (T/51, T/52, T/53). Az alábbiakban irományonként részletes elemzés következik.

T/71: A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma felmondásának visszavonása

A kormány-előterjesztés egyetlen érdemi rendelkezésből áll: hatályon kívül helyezi a 2025. évi XXX. törvényt, amely felhatalmazást adott a római Statútum és a kiváltságokról szóló megállapodás felmondására. A javaslat célja, hogy Magyarország a 2026. június 2-i határidő előtt visszavonja a kilépési nyilatkozatot, és az ICC tagja maradjon. A javaslatot kivételes eljárásban tárgyalták: az Országgyűlés május 26-án négyötödös többséggel elfogadta a kivételes tárgyalást, az összevont vita és a zárószavazás május 27-én zajlott.

A vita

Dr. Bódis Péter (igazságügyi államtitkár), előterjesztő ismertette a római Statútum történetét: Magyarország 1998-ban az alapító 127 ország egyike volt, az Országgyűlés megerősítette a Statútumot, amely 2002-ben lépett hatályba. Az előző kormány 2025-ben a kilépést kezdeményezte. Az államtitkár kiemelte, hogy a Statútum kihirdetése a belső jogban máig nem történt meg, ennek pótlása a következő lépés lesz.

Bóka János (Fidesz), vezérszónok három szinten bírálta a javaslatot. Eljárásilag a szűk határidőkre figyelmeztetett: ha a köztársasági elnök a rendelkezésre álló 5 napon belül nem írja alá a törvényt, vagy megfontolásra visszaküldi, a kormány eljárási stratégiája megdől. Alkotmányjogilag a római Statútum államfői immunitásra vonatkozó rendelkezéseinek és az Alaptörvénynek az összeegyeztethetetlenségét emelte ki: a köztársasági elnöktől úgy kérik az aláírást, hogy az ő személyes immunitását érintő kérdések rendezetlenek. Politikailag az ICC szelektív jogalkalmazására hivatkozott: Lengyelország, Olaszország és Németország is jelezte, hogy nem tartóztatná le Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki ellen elfogatóparancs van hatályban. A Fidesz ezért nem támogatja a javaslatot.

Dr. Juhász Hajnalka (KDNP), vezérszónok az ICC átpolitizálódásának veszélyét hangsúlyozta, és az Alaptörvény-módosítás hiányát kifogásolta. Elismerte a népirtás és háborús bűncselekmények üldözésének fontosságát, de a javaslat formáját nem tartotta támogathatónak.

Dr. Apáti István (Mi Hazánk), vezérszónok az ICC-t „sóhivatalnak” minősítette, amely „kettős mércét” alkalmaz. Javasolta, hogy Magyarország kezdeményezzen egy új, valóban objektív nemzetközi bírói fórum létrehozását. Az izraeli miniszterelnök meghívását „provokációnak” és „nemzetbiztonsági kockázatnak” nevezte. A Mi Hazánk végül tartózkodott a zárószavazáson.

T/51: Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítása

A Melléthei-Barna Márton és Hantosi István (TISZA) képviselők által benyújtott javaslat három elemet tartalmaz. Az 1-2. cikk a miniszterelnöki megbízatást legfeljebb 8 évben maximálja (megszakításokkal együtt, 1990. május 2-tól számítva): a 16. cikk (3) bekezdésébe választási tilalmat, a 20. cikk (2) bekezdésébe új megszűnési okot iktat. A 3. cikk hatályon kívül helyezi az R) cikk (4) bekezdését, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal alaptörvényi megalapozását adja. A 4. cikk a 38. cikk (6) bekezdését írja át: a KEKVA-vagyon nemzeti vagyon, az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, az alapítvány megszüntethető, és megszűnése esetén az állam az egyetemes jogutód.

A hatályos 16. cikk (3) bekezdés így szól: „A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.” A módosítás ehhez egy választási tilalmat kapcsol.

A hatályos R) cikk (4) bekezdése: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” A módosítás a teljes bekezdést hatályon kívül helyezi. Az előterjesztő a zárszóban tisztázta, hogy a keresztény kultúra védelme az Alaptörvény más rendelkezéseiben (Nemzeti hitvallás, R) cikk egyéb bekezdései) továbbra is szerepel; a módosítás a Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányos alapjának eltávolítását célozta.

A hatályos 38. cikk (6) bekezdése: „A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.” A módosítás ezt konkrétabb rendelkezéssel váltja fel, amely a kormánynak adja az alapítói jogokat és a megszüntetési jogot.

A vita

Melléthei-Barna Márton (TISZA), előterjesztő a hatalom időbeli korlátozásáról, a demokratikus váltógazdaságról és a közvagyon védelméről beszélt. A javaslat „állásfoglalás arról, hogy milyen államot kívánunk építeni.”

Dr. Bódis Péter (igazságügyi államtitkár) a kormány nevében támogatta a javaslatot. A mandátumkorlátot a „demokratikus hatalomgyakorlás egyensúlyának” biztosítékaként, a KEKVA-átalakítást a „demokratikus kontroll helyreállításaként”, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését „politikai furkósbotként működő intézmény” felszámolásaként jellemezte.

Gulyás Gergely (Fidesz), vezérszónok több ponton kritizálta a javaslatot. A miniszterelnöki mandátumkorlátot az európai parlamentáris rendszerben ismeretlennek tartotta: „Belize-i és thaiföldi úton indulunk most el.” A visszaható hatályt súlyos alkotmányjogi problémának minősítette, és a javaslat személyre szabott jellegét hangsúlyozta. A KEKVA-k kapcsán elismerte a többség jogát a változtatásra, de figyelmeztetett, hogy a magánalapítású KEKVA-k vagyona nem államosítható. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését „nem tartja a legsikerültebb szabályozásuknak”, de a szuverenitás védelmének fontosságát hangsúlyozta. Technikai észrevételt is tett: a 8. év leteltével, ha a következő választás még nem zajlott le, az országnak átmenetileg nem lesz miniszterelnöke.

Rétvári Bence (KDNP), vezérszónok a „Lex Orbán” jelleget emelte ki és a visszamenőleges hatályt kifogásolta. „Ilyet máshol Európában senki nem csinált, legfeljebb csak valamilyen banánköztársaságban.” A keresztény kultúra védelmének eredeti eltávolítási szándékát bírálta, de tudomásul vette, hogy a kormánypárt ez ügyben módosított.

Toroczkai László (Mi Hazánk), vezérszónok alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását javasolta a „salátajellegű” módosítás helyett: a 2/3-os többség erre is elegendő. Kritizálta a miniszterelnök hatalomgyakorlási stílusát (a köztársasági elnök megalázása, Havasi Bertalan leváltása) és a miniszterelnöki mandátumkorlát várkapuját: ha valaki 8 évet miniszterelnökként, majd 10 évet köztársasági elnökként tölt el, az 18 évig marad hatalomban. Apáti István (Mi Hazánk) szintén javasolta az államfői és kormányfői mandátum egybeszámítását.

Orbán Balázs (Fidesz) a KEKVA-rendszer védelmében érvelt: a rendszer lehetővé tette, hogy a felsőoktatási kiadások GDP-arányosan 0,8%-ról 1,4%-ra nőjenek, és az államháztartáson kívüli finanszírozás kiszámíthatóbb volt. A magánalapítású KEKVA-k (pl. az Antall József által alapított) „bezúzhatóvá” válnak. Hankó Balázs (Fidesz) egyetemi rangsor-adatokkal támasztotta alá a modell sikerét: hat helyett 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5%-ában, a Semmelweis Egyetem a 272. helyen áll.

Gallai Gergely (német nemzetiségi szószóló) a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében a nemzetiségi szakok sérülékenységére figyelmeztetett: egy újabb fenntartóváltásnál biztosítani kell az egyedi finanszírozást és a védett státuszt.

Eljárási megjegyzések

A javaslatot rendes eljárásban tárgyalják. Az elfogadásához az Alaptörvény S) cikk (2) alapján a képviselők 2/3-ának (133 fő) igen szavazata szükséges. A módosító javaslatok benyújtási határideje 2026. május 29. 16:00. A zárószavazás az ülésterv szerint a június 15-i ülésnapra várható.

T/52: Devizahiteles eljárások felfüggesztése

A javaslat az úgynevezett devizahiteles törvények (2014. évi XXXVIII. törvény, 2014. évi LXXVII. törvény, 2015. évi CXLV. törvény) hatálya alá tartozó fogyasztói szerződésekből eredő polgári perek hivatalbóli felfüggesztését és a kapcsolódó végrehajtási eljárásokban a végrehajtási cselekmények leállítását rendeli el, amíg a végleges jogalkotási intézkedés meg nem születik. Az árverési vevők számára átmeneti szabályokat tartalmaz: aki már fizetett, de az ingatlant még nem kapta meg, a vételárat (előleg nélkül) visszaigényelheti; a fizetés a végrehajtás folytatásáig elhalasztható.

A három hivatkozott törvény a 2014-2015-ös devizahitel-rendezés jogszabályai: a DH1. törvény (2014. évi XXXVIII.) az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelenségét mondta ki, a DH3. törvény (2014. évi LXXVII.) a forintosítást végezte el, a 2015. évi CXLV. törvény a forintra átváltás kiegészítő szabályait rögzítette.

A vita

Dr. Hantosi István (TISZA), előterjesztő a devizahiteles válság történetét és a korábbi intézkedések elégtelenségét ismertette. A jelenlegi helyzet elfogadhatatlan: „családok tízezreinek élhet veszélyével, hogy elveszítheti a lakhatását biztosító ingatlanát.”

Dr. Bódis Péter (igazságügyi államtitkár) a kormány nevében pontosításokat javasolt: ha a pert a fogyasztó indította, a felfüggesztés ne hivatalból, hanem a fogyasztó kérelmére történjen, nehogy az adósok igényérvényesítése automatikusan leálljon. Felvetette, hogy a végrehajtásban csak az ingatlanfedezetre vonatkozó cselekmények állítsák le, a gyermektartásdíj-behajtás ne akadjon el.

Tuzson Bence (Fidesz), vezérszónok elismerte a korábbi intézkedések (kilakoltatási moratórium, végtörlesztés, árfolyamgát, Nemzeti Eszközkezelő, forintosítás) eredményeit, de támogatta a felfüggesztést. Figyelmeztetett, hogy a felfüggesztés csak akkor elfogadható, ha utána gyors érdemi jogalkotás következik. A még folyamatban lévő perek számát kb. 782-re becsülte.

Nacsa Lőrinc (KDNP), vezérszónok konstruktív kérdéseket tett fel: kérte a pontos ügyszámok tisztázását, és javasolta, hogy az adósok által indított pereket ne függesszék fel automatikusan, mert az EU-s bírósági fejlemények alapján esélyük van a sikerre.

Dr. Apáti István (Mi Hazánk), vezérszónok a legélesebb hangnemben szólalt fel: a devizahitelezést „pénzügyi terrorcselekménynek”, a végrehajtási rendszert „maffiának” nevezte, és az Európai Bíróság C-630/23-as ítéletének teljes végrehajtását, az eredeti állapot helyreállítását (in integrum restitutio) követelte. Matolcsy György volt jegybankelnök korábbi írásbeli válaszára hivatkozva 218 898 devizahitel-szerződést és 7330 milliárd forint kihelyezett tőkét említett.

T/53: Vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tétele

A javaslat az Ogytv. és a Btk. módosításával erősíti a vizsgálóbizottságok jogosítványait. Az Ogytv. 24. § (5) módosítása a kormányt vizsgáló bizottság elnökének az érintett kormány ellenzékéhez tartozó képviselőt jelöli ki, több kormányt érintő ügynél társelnöki rendszert hoz létre. Az új 25/A-25/G. § fokozatos szankciórendszert vezet be: az önhibás meg nem jelenés 100 000 Ft, ismételt mulasztás 1 millió Ft bírsággal jár, harmadszorra elővezetés rendelhető el (képviselő ellen nem). A Btk. új 350/B. § a vizsgálóbizottság munkájának szándékos akadályozását két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni (képviselőkre nem vonatkozik).

A hatályos Ogytv. 24. § (5) bekezdése szerint: „A vizsgálóbizottság paritásos bizottság.” A hatályos 25. § (1) bekezdése a bizottságok elé idézett személyektől együttműködést kíván meg, de érdemi szankciót nem tartalmaz.

A vita

Melléthei-Barna Márton (TISZA), előterjesztő az elmúlt évek tapasztalataiból indult ki: a vizsgálóbizottságok hatékonysága a szankciók hiányában minimális volt. A szankciórendszert fokozatosnak és garanciálisnak jellemezte: bírói felülvizsgálat a Kúriánál, az önvádra kötelezés tilalma, az ügyvédi titok és a minősített adatok védelme érintetlen marad.

Bóka János (Fidesz), vezérszónok részletes alkotmányjogi kritikát fogalmazott meg. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 50/2023-as határozatára, amely a vizsgálóbizottságokkal szembeni garanciális követelményeket fogalmazott meg. A javaslat hiányosságai: nem tisztázza a „szabályszerű idézés” fogalmát, az érintett személyek eljárási jogosítványait, a bizottság elnökének döntése jogi természetét; a bírósági felülvizsgálat lehetősége a harmadik bírságolás és az elővezetés esetén hiányzik (jogtechnikai hiba az utalószabályban); a Btk.-módosítás 16. napi, az Ogytv.-módosítás 61. napi hatályba lépése inkoherens. A kisebbségi jogok védelméhez a módosító javaslatok benyújtását a Fidesz szándékozza kezdeményezni.

Nacsa Lőrinc (KDNP), vezérszónok elvi támogatást fejezte ki a vizsgálóbizottságok megerősítése iránt, de felvetette, hogy az elővezetésről a bizottság többsége döntsön az elnök helyett, és kérte a bírságbevétel felhasználásának szabályozását.

Novák Előd (Mi Hazánk), vezérszónok a szankciórendszert támogatta (2010-ben a Mi Hazánk elődpártja hasonlót javasolt), de sérelmezte, hogy mind az öt vizsgálóbizottság elnöki posztja a TISZA-hoz került, és a Gyermekvédelem Vizsgálóbizottság tiszás elnöklése a hatályos házszabály szerint is aggályos, mivel az már a Tisza-kormány irányítása alatti szerveket is vizsgálja.

Eljárási megjegyzések

A T/53 elfogadásához az Alaptörvény 5. cikk (7) és 7. cikk (3) bekezdése alapján a képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges (sarkalatos + házszabályi rendelkezés). A módosító javaslatok benyújtási határideje 2026. május 29. 16:00. A zárószavazás az ülésterv szerint a június 15-i ülésnapra várható.

5. Rendkívüli események

Az ülésnap a parlamenti munka szokásos rendjét követte, rendzavarás vagy atipikus esemény nem történt.

5.1 Ceremoniális események

Időpont Esemény Leírás
09:00 körül Megnyitás Forsthoffer Ágnes házelnök megnyitotta a 4. ülésnapot, Bodóczi István és Csuzda Gábor jegyzőket jelölte ki.
~10:34 Szavazás (T/71) Az ÖMJ és a zárószavazás gyors egymásutánban történt (38 mp különbség). Az elnök technikai szünetet rendelt el.
délelőtt Ülésvezetés-átadás A T/51 vitájának elején Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó alelnök vette át az elnöklést, aki jelezte, hogy ez az első elnöki megszólalása. A T/52 vitájánál egy harmadik alelnök, majd a T/53 vitájánál Kőszegi Krisztián alelnök folytatta az ülésvezetést.

5.2 Politikai gesztusok

Toroczkai László (Mi Hazánk) vezérszónoki felszólalása elején a T/51 vitájában kb. 4 percet szentelt egy napirenden kívüli ügynek: a nagyváradi premontrei rendházat ért román hatósági beavatkozásnak. Hajnalban a rendház falát áttörve behatoltak az épületbe és lelakatolták a sekrestyét, ami a magyar nyelvű misézés megszűnését eredményezte. Toroczkai elmondta, hogy a külügyminisztertől 11 napja nem kapott választ nyílt levelére, és „követeli”, hogy a kormány a korábbi tiszteletteljes kérésnél keményebben lépjen fel. Az ülésvezető nem szólította fel tárgyra-térésre. Az ügyet Toroczkai „össznemzeti ügynek” minősítette, amely „a pártok és a pártpolitika fölött áll”.

A napirend utáni felszólalásban Novák Előd (Mi Hazánk) a parlamenti napirenddel kapcsolatos sérelmeit ismertette: az ellenzéki javaslatok napirendre tűzésének hiányát, a módosító javaslatok rendszeres leszavazását és a TISZA-többség hatalomgyakorlási stílusát kritizálta.